websikehealthcheck

Blog...

Elegem van a sok problémás alakból

Azt kell mondanom, hogy tökéletesen megértelek.

Néha nekem is.

Megértem, ha úgy érzed, hogy annyi nyavalyással, annyi kekeckedővel, értetlenkedővel, gonoszkodóval találkoztál már, hogy egyszerűen csak betelt a pohár, és eleged van belőlük.

Nem akarsz még egy tárgyalást, nem akarsz még egy beszélgetést, nem akarsz még egy előadást, mert hiába téped a szádat, úgy sem csinálják meg, amit mondasz.

Kikészíti az embert, amikor a másik oldalon csak okoskodni tudnak, állandóan hajtogatják a magukét és amikor valaki segíteni akar, akkor meg nem fogadják el.

Megértelek, igazán.

Sorolhatnám a mentségeket, hogy „de hát vedd észre, hogy mennyire mások vagyunk”, meg hogy „meg kell értenünk, hogy mindenkinek lehet rossz napja”, és hogy „nem várhatjuk el, hogy a világon minden szép és jó legyen”.

Meg még azt is mondhatnám nagy bölcsen, az ujjaimat összefonva, hogy „Figyelj, az élet tele van kihívásokkal, és ezek adják az élet értelmét”.

Mondhatnám ezeket, mert kivétel nélkül igazak.

De most nem ezt mondom.

Most csak annyit mondok, hogy nyugodtan félredobhatod ezeket az idegesítő embereket mindet a csudába, kijelentheted, hogy nem érdekelnek, mert tele van velük a hócipőd, és befejezed azt a munkát, vagy hivatást, amivel foglalkozol, mert túl sok vele a gond.

Majd találsz magadnak mást, ha ebből nagyon eleged volt.

Csak azt kérdezem tőled, hogy mi lesz most veled?

Mert ha hagyod a csudába az egészet és néhány hülye miatt befejezed, amit csinálsz, akkor hova fogsz menni?

Mihez kezdesz majd?

Valamit csak kell kezdeni az életben.

Valamiből csak pénzt kell keresni, és Istenemre mondom, én nem tudok olyant munkát, ahol nem kell emberekkel dolgozni, találkozni, beszélni. Mindenhol vannak ügyfelek, munkatársak stb.

Érdekes, de a legegyszerűbb munkák, ahol szinte semmi kontaktus nincsen másokkal nem véletlenül sokszor a legkevésbé megfizetett munkák is egyben.

Nem hiszem, hogy ezt akarod.

Nem beszélve arról, hogy amikor az ember jogos dühéből fakadóan otthagyja a képességeihez, tudásához, céljaihoz nagyságrendben passzoló tevékenységeket, akkor egy idő után ott belül elkezdi feszíteni valami.

Mert tudja, hogy mi az ő nagyságrendje és érzi, hogy amit most csinál, az messze nem kielégítő és közel sem az ő valódi szintje.

Így aztán ráveszi magát és újra csatasorba áll a saját valódi játékterén.

Újra kezdi a meccseket, újra felszívja magát és újra kezelni kezdi az embereket.

Csak közben elvesztegetett pár évet, vagy hónapot.

Szóval, megértem, ha eleged van. Ezzel együtt is azt gondolom, hogy sokkal jobb vagy te annál, minthogy bedőlj egy ilyen hullámvölgynek és feladd.

Nyomjad csak tovább, van benned elég érték és erő, hogy továbbmenj és kezelj mindent, amit kell.

 

Felfrissülésnek és a régen tudott dolgok leporolásának is kiváló lehet a „BESZÉLJ magabiztosan mások előtt” című könyv. Olvasd el! https://sooszoltan.hu/beszelj-magabiztosan-masok-elott/

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük