Mondom a helyzetet, érdekel a véleményed.
Értékesítési konferencián tartasz előadást a hideghívásokról (amikor idegen embereket kell felhívni ismeretlenül.)
A közönséged már kicsit belefáradt a sok kudarcba, nem annyira lelkesek, és nem annyira komálják az olyan messziről jött megmondó embereket, akik hurrá optimizmussal akarnak mindent megoldani.
Hogyan kezdenéd?
Mit szólsz mondjuk ehhez?
“Sziasztok, szeretettel köszöntelek benneteket az értékesítési konferencián.
Ha a másfél órás előadásom üzenetét egyetlen mondatban kellene megfogalmaznom, az így hangzana: a telefonálás elől nem lehet elpucolni, mert úgyis utolér!
Ez azt jelenti, hogy mindegy, mivel foglalkozol, egyszer így is úgy is szembe kell nézned azzal, hogy telefonálás nélkül nem lesz üzlet!
És lehet, hogy nem a hideghívás lesz életed legszebb álma, de én ma meg fogom tanítani neked, hogy hogyan ne utáld, hogyan kerekedj felül a telefon iszonyon, és hogyan csináld jól.
Meg kell vallanom valamit. Úgy állok most itt előtted, mint egy bűnös.
Mert ezeket a mindennapi csatákat saját magammal én sem mindig nyerem meg.
Igen, van olyan napom, amikor kint van előttem a tábla, hogy ma 70 céget kell hívnom, de 50-nél berottyanok, és feladom.
Vagy 25-nél azt mondom, hogy ha most nem megyek el egyet sétálni, akkor felrobban az agyam.
Sőt, olyan nap is van, amikor délután kettőkor befejezem az egészet, és aznap már hozzá sem nyúlok semmihez.
Van ilyen!
DE másnap újra erőt veszek magamon és nekiállok telefonálni.
Azt akarom megtanítani neked, hogy lehet az idegbajos utálat idejét minimálisra csökkenteni.”
Te hogy kezdenéd?
Ha érdekel 99 kidolgozott nyitás a legkülönbözőbb helyzetekre, akkor nézz bele ebbe:
