Sokszor látom, még a rutinos, magabiztos előadóknál is, hogy bizony az idézetek rabjává válnak.

Nem arra gondolok, hogy túl sok idézetet használnának.

Könnyen lehet, hogy az előadás témájához, vagy menetéhez nagyon is kellenek a máshonnan hozott, hitelességet alátámasztó, ütős mondatok.

Nem is arra gondolok, hogy rossz idézetet használnak.

Lehet, hogy némelyiket hosszabban kell elmagyarázni, lehet, hogy van, ami elsőre nem teljesen érthető, de az előadók többnyire nagyon is tudják, hogy mire akarnak kilyukadni, és szépen, lépésről-lépésre elviszik a közönségüket a megértésig.

Arra gondolok, amikor az előadó idézni akar, de nem készült fel rendesen, a HOGYANT illetően.

Ez élő helyzetben azt jelenti, hogy kimért léptekkel elegánsan odalépdel a kisasztalhoz és azt mondja nagy rejtélyesen:

„No, és nézzük csak, mit mond erről Einstein!”

A közönség meg ott ül feszülten, a hölgyek beharapják a felső ajkukat, az urak megpróbálják ugyan a nyugalom látszatát magukra erőltetni, de már az ujjukkal babrálnak rendületlenül.

Az előadó pedig besétál középre és lapozgat.

Mi pedig várunk…

És az első elnyúló másodpercekkel az izgalom alábbhagyni látszik.

„Itt lesz ez, egy pillanat!” – mondja ő, és most visszafele lapoz.

Bennünk, hallgatókban egy pillanatra újra felizzik az izgalom parazsa, de ez már csak átmeneti, mert amikor az előadónk száját elhagyja egy óvatlan „Hmmmmm”, amit az a fránya mikrofon közkinccsé tesz, akkor a várakozás átcsap csalódottságba.

És hiába robban ki az ő boldogsága fél perc után, midőn belerikkantja a tömegbe, hogy „Megvan!!!”, a pillanat már tovaszállt, a varázs elenyészett és a közönség már inkább csak illedelmesen figyel.

Az idézet nem üt akkorát, az erő, ami benne volt elszisszent, mint a sokadszor nyitott colás palackból az utolsó szénsav löket.

A hatás, amit kivált, csak pislákoló gyertyaláng a robbanáshoz képest, amit a frappáns idézet eredetileg kiváltani volt hivatott.

MIÉRT?
Mert az előadónk biza nem készült fel rendesen.

Megspórolta otthon azt a fél percet, ami ahhoz kellett volna, hogy a könyvben egy cetlivel bejelölje az oldalt és a bekezdést.

És ez a megspórolt fél perc most sokszorosan bosszulta meg magát.

Szóval..

KÉRLEK, ne légy amatőr!

Készülj fel profin minden részlettel, mert ha kiengeded a kezedből a közönség figyelmét, akkor ezzel elengedted az esélyét annak, hogy a megfelelő hatást kiváltsd!