websikehealthcheck
websikehealthcheck

Vicc

Kivel lehet viccelődni?

Ha az előadóban van egy kis emberismeret, akkor gyorsan megérzi, kivel szabad viccelődni és kivel nem.
Bár nem mondom, akadnak néha meglepetések.

Volt már olyan, amikor a magába húzódó, szúrós szemű figuráról kiderült, hogy kiváló humora van, és amint feloldódott, ontotta magából a poénokat.
És volt olyan is, amikor a hihetetlenül laza és közvetlen, résztvevőről gyorsan kiderült, hogy a mosolya nem is olyan igazi, és csak addig élvezi a dolgokat, amíg öncélúan szerepelhet, vagy másokat piszkálhat.

Nem vitás, hogy az oldott légkör, a jó hangulat sokban emeli az előadás értékét, sőt a hatékonyságát is, mert az emberek sokkal jobban szeretnek kellemes légkörben tanulni.
Valószínűleg te is utálod a nyögvenyelős, száraz, kocka előadásokat, ahol a fagyos csendet semmi sem törheti meg.
Ezért aztán teljesen helyénvaló, ha az előadó mosolyra fakasztja a közönségét, vagy ha saját maga is elkuncogja magát egy-egy jobb poénon.
És az is helyénvaló, ha a közönségből van „játszótársa”, aki a leggyorsabban veszi a lapot, aki reagál, aki játékosan visszavág.

Csak két dologra kell figyelni:
1. Ne menjen át öncélú vicceskedésbe a dolog. Ne vigyen el feleslegesen időt és figyelmet a valódi témától. Ha kezd gyanússá válni, hogy a játszótársad hajlamos elkanyarodni, akkor szépen, óvatosan, finoman vissza kell terelni, és úgy kell kezelni a hozzászólásait, hogy értse, mit szeretnél. („Na jó, még ezt az egyet mondd el, röviden…”. Vagy: „Imádom a történeteidet, csak had menjek most tovább, mert soha nem érünk a végére és a többiek agyoncsapnak, ha 20 perccel tovább kell maradniuk, mert mi elpoénkodtuk az időt.”)

2. Egy vicc addig vicc, amíg mind a két fél nevetni tud rajta. A poén akkor ül, akkor elfogadható, ha nem sértő. Néha csábító a lehetőség, hogy megnevettesd az közönséget úgy, hogy VALAKIN nevetnek. De az nem jó. Más kárán nevetni nem egészséges.
Egyetlen előadónak sincs joga egy résztvevőt kínos helyzetbe hozni, vagy pellengérre állítani csak azért, hogy a saját maga számára előnyt kovácsoljon belőle.
Lehet viccelni valakivel, lehet az egész csoporttal viccelni, lehet azt mondani nekik, hogy „Utoljára a Keszőce utcai óvodában láttam ilyen relaxált arcokat a csendes pihenő után.” HA már van annyira oldott a hangulat, HA már letesztelted, hogy örömmel fogadják a poénokat, és HA biztos vagy benne, hogy senkit nem fogsz ezzel megbántani.

HA kíváncsi vagy, hogy hogyan lehet bevonni a közönséget az előadásba, olvasd el a „BESZÉLJ magabiztosan mások előtt” című könyvet. https://sooszoltan.hu/beszelj-magabiztosan-masok-elott/

Elmondok egy viccet

Bátran vállalom a veszélyt és leírom, amit gondolok.

Te pedig, ha elolvastad, egész nyugodtan mondd el, hogy TE mint gondolsz!

A viccekkel nincsen semmi gond, én személy szerint imádom őket, életem legfelszabadultabb és legörömtelibb kacagásai közül jó néhánynak köze volt egy jól elmesélt vicchez.

Az is igaz viszont, hogy a legfelszabadultabb és legörömtelibb kacagások java részének meg nem vicchez volt köze.

Ha valaki viccet mesél egyszerre több embernek, akkor pár dolgot érdemes észben tartania:

  1. A viccek nem egyformák, van közöttük ragyogó, van közöttük közepes és van silány. Nem fog minden vicc ugyanúgy tarolni.
  2. Az emberek meg pláne nem egyformák. Mindenkinek más az ízlése, ruhában, ételben, filmben és így viccekben is. Ugyanazon a viccen van, aki majd megszakad és van, aki meg sem rezdül, sőt, van, akit az a vicc kifejezetten irritál.
  3. A közönség mindig emberekből áll, akiknek van valamilyen ízlése és hangulata. Ezek a hangulatok összeadódnak és lesz belőle egy nagy, általános hangulat, amit az előadónak figyelembe kell vennie.

Nagyon is helyénvaló, ha a beszélő oldani akarja a hangulatot, fel akarja dobni kicsit a közönségét.

Érthető, ha ehhez azt az eszközt veti be, amit az emberek 90%-a bevetne, ha meg akarna nevettetni valaki mást: elmesél egy viccet.

És azt hiszem, ezzel van a baj.

Hogy az emberek 90%-a ezt használná.

Egy valódi előadótól egy kicsit mást várnak el .

A vicc – bocsánat – a legalja!

A legáltalánosabb, legelcsépeltebb, legsablonosabb mód a hangulat emelésére.

És egy profinak – legalábbis hitem szerint – kell, hogy legyen ennél kifinomultabb, egyedibb, stílusosabb módszerei is, ami megkülönbözteti őt az átlagtól.

Én azt becsülöm leginkább, amikor valaki a helyzetből, a közönségből, a témából, a szituációból kreál valami nevettetőt.

Amikor azt érzem, hogy ez nem egy betanult sablon volt, hanem valami ízes, játékos, megismételhetetlen geg elem.

Egy jó szófordulat, egy kis önirónia, egy kölcsönösen szórakoztató szabad csörte egy résztvevővel.

Azt a humort becsülöm leginkább, ami nem sablonos, nem előre csomagolt és steril.

A viccmesélés kicsit „fast food” humor.

Emlékszel, az elején azt mondtam, hogy életem legfelszabadultabb és legörömtelibb kacagásai közül jó néhányak köze volt valami elmesélt vicchez.

Igaz. De a többségének nem volt köze vicchez.

Valami egyedi helyzetkomikumhoz volt köze.

Nincs baj az előadás közbeni viccmeséléssel.

Szó nincs arról, hogy tilos lenne.

Csak arról van szó, hogy van még humor a viccek felett is.

Ha többet akarsz tudni arról, hogyan kell magabiztosan és hatásosan beszélni mások előtt, olvasd el a „BESZÉLJ magabiztosan mások előtt” című könyvet: https://sooszoltan.hu/beszelj-magabiztosan-masok-elott/

 

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás