Sokakat pont az tart vissza a nyilvánosság előtti beszédtől, hogy lehet a hallgatóságban olyan is, aki – ha szabad így fogalmaznom – nem minden erejével az előadás sikerén munkálkodik.
Igazad van, lehet, hogy belefutsz majd ilyenbe is.
Ha valaki azt akarná elhitetni veled, hogy „Neeeeem, ilyen soha nem lesz! Te csináld csak nyugodtan, ha belül rendben vagy, akkor kívülről sem történhet semmi baj!”… hát, akkor azt mondanám, az illető nem tapasztalati tényekre alapoz.
Igaz, hogy csökkenthető az esélye annak, hogy problémás alakokba fuss bele, azzal, ha belül teljesen rendben vagy!
Kétség kívül igaz!
De ez nem jelent 100%-os védelmet.
Amikor valaki szeretné 100%-os garanciával biztosítani magának, hogy ő soha, de soha nem fog belefutni kekeckedő, alattomos, vagy hülye figurákba, akkor azt gondolom, rossz irányba halad.
Mert a biztonságot nem az jelenti, hogy megígérem neked, hogy mindig el fogod kerülni az ilyen embereket.
Mert ez nem igaz, és erre nem lehet garanciát vállalni!
A biztonságot az jelenti, ha te magabiztosan, stabilan és kényelmesen tudsz kezelni BÁRMILYEN figurát, akibe beleszaladsz.
Na eeeez ad annyi stabilitást, hogy az ember ne féljen mások elé kiállni.
Mert TUDOM, hogy bármi történhet, én kezelni fogom.
És érdekes módon, amikor ez a stabil bizonyosság megvan, akkor tényleg látványosan csökken az olyan alakok felbukkanása, akik bajt akarnak kavarni.
Mert valahogy megérzik, hogy itt nem lenne esélyük.
Vagy, ha mégis megjelennek, megtapasztalják a hangulatból és abból, ahogyan te helyzeteket kezelsz, hogy felesleges lenne balhézniuk, mert ők húznák a rövidebbet.
Vagy, ha még ennyire sem intelligensek, és mégis bepróbálkoznak, akkor te simán kezeled őket és kész.
Na, EZ a magabiztosság és stabilitás.
Hála az égnek, ezt is, mint minden mást, meg lehet tanulni.
Egy apróságot mondanék csak el elöljáróban: kezeld a közönséget és az embereket gradiensenként!
Gradiensenként, azt a lépcsőzetesen, fokozatosan. (A gradiens, a “grádics”, azaz lépcső szóból ered és fokozatosságot jelent, ahogyan pl. a feketéből egyre világosabb szürke lesz, ahogy egyre több fehéret keversz hozzá. Vagy egy ügyetlen értékesítő profivá válik, ahogy egyre több mindent tanul és ért meg.)
Szóval, először is, ne várd, hogy a közönség azonnal mosolygós, lelkesült és aktív lesz.
Neked kell azzá tenned azzal, hogy bevonod őket a témába.
Ha valaki esetleg kissé furcsa kérdést tesz fel, nem kell egyből likvidálni, még nem is tudjuk, mi a szándéka, kezeld nagyon pici erővel megértéssel, kedvességgel, türelemmel.
Ha jön valakitől egy kifogás, vagy probléma, azt sem kell egyből máglyára küldeni. Kezeld megértéssel, az esetek java részében, csak volt egy nézőpontja, és azt várja, amit te is elvárnál fordított helyzetben: hallgasd meg és válaszold meg érdemben.
Ahogyan te kezeled az embereket és hozzászólásokat, az meghatározza az egész csoport hangulatát és viszonyulását a témádhoz is, meg a személyedhez is.
Csak akkor használj egy kicsit több erőt, ha szükséges! De még akkor is csak óvatosan.
Az erőszak, meg az erőfitogtatás sohasem volt a valóban erős emberek eszköze!
Ha szeretnéd megismerni a közönségből jövő nehézségek 6 típusát, vedd meg és olvasd el a „Beszélj magabiztosan mások előtt” könyvet.
