Te is zavarba jössz, ha néznek?
Elcsuklik a hangod, pirulsz és izzadsz, elfelejted, amit mondani akartál?
Úgy érzed, gúzsba köt az aggodalom, a kishitűség, a reménytelenség?
Félelmek rabságában
Te is zavarba jössz, ha néznek?
Elcsuklik a hangod, pirulsz és izzadsz, elfelejted, amit mondani akartál?
Úgy érzed, gúzsba köt az aggodalom, a kishitűség, a reménytelenség?
Baktatok a Stadionoknál a téli hidegben, minden irányból özönlenek az emberek, néhányan meg-meg állnak az árusok előtt.
A sor végén, a zebránál van egy könyvárus.
Svájci sapka van rajta, de nem olyan, mint a francia ellenállóké, akik úgy néznek ki benne, mint egy buggyantott alma, mert a tetején van egy kis csonk, ami, ami olyan, mint az alma szára.
Gyakran közlekedem metróval, így elég sűrűn találkozom BKV ellenőrökkel. Tudom én, hogy „népszerű dolog” gúnyt űzni belőlük. És az is igaz, hogy néha azért rendesen szolgáltatnak erre alapot…
De legyünk őszinték, igen kevesen álmodoznak arról korai gyermekéveikben – sőt, méltatlanul kevesen kérik azt a Mikulástól -, hogy egyszer majd ők is BKV ellenőrök lehessenek.
Ez nem az a meló, ahol kiteljesedhetnek az ember művészi ambíciói, és vélhetően nem is kapnak annyi hálálkodást az elvégzett munkáért, mint egy átlagos szülészorvos.