Egyszer az egyik két napos VIP képzésen éppen arról beszéltünk, hogy milyen fontos, hogy az ember tartsa a szemkontaktust az előadás, vagy beszéd, vagy meeting alatt.
Mire az egyik résztvevő szót kért és azt mondta, ő egyszer azt hallotta valahol, hogy ha sok ember van előtte, akkor az a helyes, ha kinéz egy pontot a terem hátuljában, oda szegezi a figyelmét és ahhoz beszél, mert így meg tudja őrizni a nyugalmát és a stabilitását.
Te mit gondolsz erről?
Őszintén szólva, nem voltam ott, és nem hallottam, hogy ez pontosan hogyan hangzott el. És nem tudom, hogy aki mondta, pontosan mire gondolt. Így aztán azt sem tudom kizárni, hogy az ő eredeti gondolata valamelyest torzítva jutott el hozzám, ezért aztán nem volna bölcs dolog vele kapcsolatban állást foglalni. (Meg milyen alapon is tenném..)
De SZAKMAILAG határozottan állást kell foglalnom, ahogyan ezt ott a tréningen is megtettem.
Tartok tőle, hogy ez a megoldás nem vezetne sikerre.
Végtelenül egyszerű az oka, hogy miért nem.
Attól, hogy te nem EGYETLEN emberhez beszélsz, hanem többekhez egyszerre, attól még az általános emberi kommunikáció alap törvényszerűségei nem változnak.
Arra nézek, akivel beszélek.
Hát most komolyan, hogy érzenéd magad, ha beszélgetsz valakivel, mire az illető – tekintve, hogy kicsit izgul – kiválasztana egy pontot valahol a fejed felett balra, oda szegezné a tekintetét, és úgy folytatná a beszélgetést veled.
Nem volna kissé fura, hogy a falat szuggerálva kérdezné tőled: „Ön tulajdonképpen mit gondol az ajánlatunkról?”
Szerintem először hátranéznél, hogy ki lehet ott, vagy mi lehet ott.
És ha látnád, hogy nincs ott semmi, csak a fal, lehet, hogy kissé felmenne benned a pumpa.
Vérmérséklettől függően kezeljük az ilyen helyzetet.
Van, aki azt mondaná, hogy. „Bocsásson meg, Ön mit néz tulajdonképpen?”
Aki kissé hevesebb vérmérsékletű, az fél perc után azt mondaná: „Ne idegesítsél már, hát rám nézzél, ha hozzám beszélsz. Vagy direkt fel akarsz bosszantani?”
A konzervatívabb fél pedig egyszerűen csak elkönyvelné magában, hogy a másikkal nincs minden rendben, és amilyen gyorsan csak lehet, kultúráltan lezárná a beszélgetést.
No, hát pont ezek az érzések fogalmazódnak meg a KÖZÖNSÉGBEN IS, ha az előadó nem rájuk néz, amikor hozzájuk beszél.
Amikor az ember többekhez beszél, akkor tartani kell a szemkontaktust, még akkor is, ha sokan ülnek előtte.
Nem baj, ha nem tud MINDENKIRE nézni, csak tegyen úgy, és időnként pásztázzon körbe, mintha mindenkihez beszélne.
